A kutatás a különböző fizikai funkciók hipnózis előtti, alatti és utáni méréseire összpontosul. Észrevették, hogy mialatt az alany hipnotikus állapotban van, a légzés és a szívverés lelassul, a tüdő hörgői kitágulnak, a vérnyomás leesik és csökken a gyomorsav-termelődés, ráadásul semmi féle stresszhormon nem kerül a véráramba.

A Constance Egyetem tudósai még az enyhe transzban lévő alanyoknál is azt tapasztalták, hogy a fehérvérsejtek sokkal erősebben tapadnak a véredény falához, erősítve ezzel a test immunrendszerét. Úgy tűnik, a test hipnotikus állapotban többet termel ezekből az immunitásfokozó limfocitákból, amely arra is magyarázatul szolgálna; miért hatékony a hipnózis a rákos sejtek gyógyításában.

Ezek a tudományos felfedezések világossá teszik, hogy a hipnózis (legyen akár önhipnózis, vagy terapeuta által előidézett) miért ideális eszköz bizonyos fizikai problémák, úgymint asztma, feszültségből eredő fejfájás, gyomorpanaszok, magas vérnyomás és más, stresszhez kapcsolódó problémák enyhítésére.

Az elmúlt években végzett kutatásoknak köszönhetően az is kiderült, hogy a hipnózis egyáltalán nem azonos az alvással. A Kaliforniai Stanford Egyetem tudósai a hipnotizált alanyok agyhullámait vizsgálták elektroencefalográffal (EEG) , egy olyan berendezéssel, amely rögzíti az agy elektromos tevékenységét. Az agy idegsejtjei ritmikus elektromos impulzusokat gerjesztenek, és ezeket az EEG grafikusan ábrázolja. Hipnózisban az agy alfa hullámokat bocsát ki magából, amelyek egy mentálisan éber, de fizikailag ellazult állapotra utalnak. Ezek erősen eltérnek azoktól a hullámoktól, amelyeket az alany agya a valódi alvás állapotában bocsát ki; ebben az esetben a hullámok rendkívül lelassulnak, bizonyítva, hogy az alvás merőben eltér a hipnotikus transztól - ez egy megnyugtató felfedezés mindazok számára, akik amiatt aggódnak, hogy a hipnózis során "öntudatlan" állapotba kerülnek.

Skrobár Gordon / Hipnotizőr

Skrobár Gordon Hipnotizőr facebook oldal